Csodás látványt kínál az érdeklődőknek a nap csúcspontja, a szigetről és a tó vizéről fellőtt éjféli tűzijáték. Szombathelyen az 1960-as évek óta kerül megrendezésre a szent Iván-éji Vigasságok, mellyel a régi népszokást idézi fel a város. Az év leghosszabb napját ünneplő szabadtéri rendezvény helyszíne a festői Csónakázótó és annak szigete. A rendezvény sajátossága a népszokások, tradíciók ápolása. A néptáncegyüttesek, népzenészek előadásaira, a tüzes mutatványokra, a hagyományőrző vásári forgatagra sok ezer résztvevő kíváncsi. A nyári napforduló időpontjához kötődő Szent Iván-napi népszokások – tűzgyújtás, tűzugrás, tüzes koszorú készítése, ördögűző rítusénekek éneklése – Magyarországon már a 16. században ismertek voltak. Az év legrövidebb éjszakájához fűződő hiedelmek és szokások a mai napig fennmaradtak, illetve a hagyományok ápolásának – az országban ezen az éjszakán tartott rendezvényeknek – köszönhetően felelevenítődnek. A nyári napfordulóhoz kapcsolódó tradicionális rendezvényt minden évben óriási érdeklődés kíséri. Az európai hagyományra épülő nyárköszöntő vigasságra, szórakozásra, a néphagyományok felelevenítésére csábítja az érdeklődőket. A „nyárindító” programok – a népszokásokat felidéző népzenei koncertek néptánccal, tűzugrással, énekkel összefűzve. Szórakoztató szabadtéri zenei és egyéb rendezvények: magyar- és világzenei koncertek, várási komédiások, gólyalábasok, tűzfújók, zászlóforgatók. Gyermekrendezvények: verses-zenés koncertek, színvonalas bábelőadások, régi mesterségek felidézése kézműves-foglalkozások keretében. Szent Iván-napi vásári forgatag kapcsolja össze az öt helyszínen, Szombathely egyik legimpozánsabb rekreációs területén, a Csónakázótó és Tó fürdő környékén zajló eseményeket.