Szombathely szállás, szálláshelyek, olcsó szállás

Claudius császár Kr. u. 50 körül megalapította a mai város elődjét Colonia Claudia Savaria néven, amely rövid idő alatt felvirágzott és Pannónia tartomány polgári központjává vált. 860 körül a város a salzburgi érsek fennhatósága alatt állt, majd a XI. század folyamán a győri püspökség birtokába került.

1578-ban a pozsonyi országgyűlés a törökök támadásai elől a Vasvári Káptalant és a levéltárat a városba telepítette, mely ez által vált a megye székhelyévé. A Bocskai felkelés alatt a várost fenyegető veszélyek elől a levéltárat Németújvárra menekítették, de ott egy tűzvész során valamennyi okirat elpusztult. A Rákóczi szabadságharc idején a várost felváltva birtokolták a kurucok és a labancok. A bajokat csak tetézte az 1711-es pestisjárvány és az 1716-os tűzvész, amelyben elpusztult a vár és a városháza is.

Nagy jelentőségű az 1777-es év, amikor Mária Terézia királynő megalapította a Szombathelyi Püspökséget, s élére kinevezte Szily János püspököt. Neki köszönhetően felépült a híres, Templom-téri barokk épületegyüttes, mely ma is a város egyik büszkesége.

A Vasi Múzeumfalu a megye elmúlt két évszázadának paraszti életformáját, a népi építészeti kultúrát mutatja be. A skanzen 1973-as megnyitása óta 27 településről 43 építmény sikerült átmenteni és újból felépíteni. Őshonos magyar háziállatfajták betelepítése, az itt létrehozott etnobotanikai kert növényvilága, és a rendszerességgel szervezett hagyományőrző programok teszik teljessé, élő és eleven színterekké a múzeumfalu portáit.

Savaria maradványainak legnagyobb egybefüggő részletét a Romkert tárja a látogatók elé. A Romkertben végzett ásatások során 1-4. századi és középkori épületmaradványok kerültek a felszínre: császári palota, közfürdő, vámház, Mercurius-szentély, továbbá műhelyek, fazekaskemencék, római útmaradványok, mozaikfelületek és vár. Legértékesebb része a palotakomplexum. Hatalmas csarnokát egykor mozaikpadló takarta, mely mai töredékes állapotában is Pannónia legnagyobb egybefüggő mozaikfelülete. A 2001-ben megnyílt új állandó kiállítás az egykori fazekasnegyedből és Savaria territóriumán előkerült fontosabb leleteket mutatja be.

 Szily János püspök építtette a lebontott vártemplom és várpalota helyén, római maradványokon Magyarország harmadik legnagyobb templomát, amely Hefele Menyhért fő műve. Alaprajza latin kereszt alakú, megnyújtott szentélyrésszel, rövid kereszthajószárnyakkal. Itt ismételte meg Kunc Adolf és Eötvös Loránd a Föld forgását bizonyító ingakísérletet. A II. világháborúban a várost ért bombatámadás során a Székesegyház súlyosan megsérült, a csodálatos mennyezeti freskóknak és oltárképeknek csak csekély hányadát sikerült megmenteni. A Székesegyház szakaszos restaurálása napjainkban is tart.

A Püspöki Palota földszintjén látogatható a Sala Terrena, hazánk első múzeuma, ahol az egykori középkori várban, majd Szily János püspök által gyűjtött római korból származó feliratos kövek láthatók; a köveket valaha Mátyás király is megcsodálta. A terem falait Dorffmaister Savaria antik emlékeit megörökítő freskói díszítik.

A ház a középkori vár délkeleti bástyájára épült. Ezekre támaszkodnak a pince, illetve az alagsor boltívei. A múzeum alapítója Dr. Smidt Lajos kórházigazgató főorvos volt, aki magángyűjteményét Szombathelynek és a megyének ajándékozta 1968-ban.